Arábia végtelen sivatagnak tűnik? Sokkal inkább a végtelen gazdagság és a változatosság félszigete, ahol minden lehetséges, ahol minden álom teljesülhet! Mi mást lehetne egy olyan világról elmondani, ahol a homoksivatagból világvárosok nőnek rekordidő alatt, ahol a fizikai törvényeket újraértelmező magasságokba törnek az épületek, ahol a legnagyobb külső forróságban síliftek szállítják a hatalmas, mesterséges térben síelőket a különböző nehézségű pályákhoz, és ahol csadoros lányok viselik alakjukat takaró leplük alatt a párizsi kifutók legújabb, de tényleg a legújabb darabjait. Álom ez vagy valóság?
A sivatagra visszatérve: valóban hatalmas, de egyáltalán nem unalmas. Változatos formák, szabályos bálnahátdűnék gyönyörködtetik a szemet, végtelen rutinos sofőrök rugaszkodnak merőlegesen terepjáróikkal a homokdomboknak, hogy a tetejére érve egy könnyed biccenéssel lendüljön az autó lejtmenetbe, a szabadság könnyed érzését keltve utasaiban.
A mindenre-van-pénz érzése és az ősi hagyományok hangulata egyszerre van jelen, és teszi egy időben méltóságteljessé, élvezhetővé és rendkívül inspirálóvá az utazás élményét. A városokban a kultúra, a vallás, az intellektuális teljesítmény és a kereskedelem elemei, vidéken a tradíciók, a természetben az elemi erő és a végtelenség a meghatározó. Nem véletlen, hogy a világtörténelem nagy utazói mind ámulattal szóltak ezekről a vidékekről: Ibn Battuta, Marco Polo és T.E. Lawrence sok más híres világjáró közt méltatta szépségüket. Az olajból áradó pénz birodalmakat és csodákat volt képes építeni, területeket hódított a tengerből és termékeny luxusoázissá varázsolta a sivatagot. Akiket lenyűgöz a városias dinamizmus, New York City-t lassú óriásnak fogják érezni az öbölországok nagyvárosaihoz képest.
Ennek ellenére
az Arab-félsziget varázsa mégsem innovatív csodáiban, hanem lakói vendégszeretetében keresendő. Nem csak ételeiket osztják meg, teára invitálnak, de nagylelkű és udvarias figyelmüket is megkapjuk vendégként. Sába királynője, a monoton tevekaravánok és az
Ománból a bizánci templomok szertartásaihoz szállított, illatos tömjén már a múlté, bár az ország a Közel-Kelet utolsó,
tömegturizmus által még tökéletesen fel nem fedezett bástyája. Ománban, a sivatagi erődök országában gazdag kulturális hagyományokat, makulátlan mecseteket, a Grand Canyonhoz hasonlítható szurdokvölgyet, baobabfákat, védett teknősöket és norvég fjordokra emlékeztető, látványosan szabdalt partokat találhatunk.
Abu Dzabi új múzeumáról nem győztek a tavalyi nyitás kapcsán cikkezni az újságok, amit a kultúra iránt érdeklődök kötelező zarándoklatként szorgalmasan látogatnak. Kevesen ismerik látogatható sólyomkórházát. A solymászat akkora szenvedéllyel űzött tevékenység, hogy nincs az a pénz, amit ezeknek a nemes madaraknak az egészsége és jólléte meg ne érne. Legekben nincs hiány: a világ legnagyobb kéziszőttes szőnyege és a leggyorsabb hullámvasútja is errefelé keresendő.
A közeli szigetvilág könnyen elérhető tagjai, mint Saadyat vagy Halat Al Bahrani a kultúra és a szórakozás központjai. Az eldugottabbak Bu Tinahhoz hasonlóan a veszélyeztetett fajokat és a tenger élővilágát védelmezik.
Dubai futurisztikus világa minden Arab-öbölbeli úti cél közül a legismerősebb lehet: régóta kedvence a télen is kellemes melegben nyaralni vágyóknak és a vásárolni szeretőknek. A bevásárlóközpontok mérete hatalmas, stílusa hol olasz reneszánsz palazzót, hol perzsa fejedelmi palotát idéz. Mikor az est leszáll, Dubaiban felpezsdül az éjszakai élet: az elegáns tetőteraszok, a tengerparti elitklubok és a vízipipabárok megtelnek szórakozni, kikapcsolódni vágyókkal.
Bahrain múzeumában áll az ország első olajkútja, 1932-ből. Erődje a 16. századból származik, mára
az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Katar fővárosában, Dohában a bazárok, felhőkarcolók és az iszlám művészet világában találjuk magunkat, a világ legkiválóbb építészeinek munkái közt.
Az Arab-félsziget a gyöngykagylóhoz hasonlóan nyílik: kíváncsiság kell hozzá, hogy a belsejébe tekintsünk, mely mindenkit gyönyörködtetni képes gyöngyöket rejt.
Arab-öböl hajóutak